Az első két bejegyzésem nagy vihart kavart a közösségi oldalamon. Ezt nem érezhették túl sokan, mivel mindössze egy ember támadt rám - de nyilvánosan, három személy pedig csendes támogatásban részesítette a lázadót, illetve egy bejegyzéssel kaptam üzenetet, persze burkoltan. Ettől kezdve hirtelen távoli ismerőse lettem mind a négyüknek, szülinapomon pedig fel sem köszöntöttek a támogatók, csak a lázadó - másnap... Vicces helyzet, mert a Rólam szóló  blogbejegyzést 2012. augusztusában írtam, semmit nem változtattam rajta, csak néhány gondolatot írtam még hozzá. Pedig még el is gondolkoztam rajta, nem kellene-e megváltoztatni néhány dolgot, hogy ne tűnjön annyira drasztikusnak, szomorúnak, kétségbeesettnek vagy éppen ...